El vagyok havazva, sok dolgom lenne, de ezzel a poszttal tartozom elsősorban magamnak.
Egy sorozatot második részeként négy napja, szombaton (2011. szeptember 17.) írtam egy bejegyzést a fenti címmel. A bejegyzés-sorozat célja, hogy bemutassam a zavarosban halászók jelenlegi módszerit, természetesen csak a pályázatokra és a képzésekre vonatkozóan. Ezek nem feltétlenül és nem mindig törvénytelenek, de alkalmasak a megtévesztésre, az aránytalan haszonhoz jutásra és emberek kihasználására anyagilag és más szempontokból is.
Egy pályázaton nyerhető ingyenes képzésről osztottam meg az információimat, és kérdéseket tettem fel a pályázat kiírójához megemlítve a képző intézményt, aki a kiíró is egyben és az intézmény vezetőjének nevét is. Sok linket is beszúrtam, érzékeltetve, hogy mennyi miden nem stimmel a kiírásokkal kapcsolatban. Zavarosak a régebbi pályázati lehetőségek, az e-mail címek, az intézmény nevei, az intézményvezető különböző titulusai, zavaros a nyilvántartási szám, a bankszámlaszám, a telefonszámok, a képzési modulszámok, a kiírás, a nyerhető támogatás, a vizsgadíjfizetés (sic), tattarattara… gyakorlatilag minden.
„Elkövettem azt a hibát” első látásra, hogy nevén neveztem a gyereket. Azaz nevén neveztem a kiírót és annak a vezetőjét is. Alig 20 óra múlva kaptam egy felháborodott, jogi lépésekkel kilátásba helyező, ugyanakkor eléggé szánalmas levelet, amiben felhívta a figyelmem az írója, hogy nemrég esett át a szóban forgó cég egy átvizsgáláson és mindent rendben találtak. És kikérte magának a saját és a cége nevében a jó hírének bárminemű csorbítását, mellesleg megjegyezve, hogy a miattam és a hozzám hasonló elvetemült alakok miatt történhetett meg az auditálás. Még jó pár embertől kaptam levelet, akik szintén az ügy miatt írtak, de ők a másik oldalhoz, mármint a kérdezők oldalához tartoztak.
Egy pillanatig büszke lettem magamra, de csupán egy másodperc töredékéig, mert rá kellet jönnöm, hogy bármennyire is megígérte pártunk és kormányunk a szigorúbb ellenőrzést, nem valószínű, hogy alig 20 óra alatt megeshetett az eset. Másrészről picit túl lettem értékelve, mert bár én nagyon tehetségesnek és okosnak tartom magam (sic), sajnos még nincs akkora befolyásom mint egyik híres elődömnek, nevezetten Fényes Lászlónak és sajnos a tollam sem olyan vitriolos, belső informátoraim sincsenek titkos és még titkosabb helyeken, nem indulnak eljárások befolyásos emberek ellen, a pisztolyát sem fordítja maga ellen senki, mert egy halovány eltévedt megjegyzés csúszott ki a számon valamely gyanús ügylet miatt.
Tehát nem miattam, hanem a néhány száz csalódott ügyfél, pályázó és elégedetlenkedő miatt, akik nem bejegyzést írtak, hanem feljelentést tettek a cég ellen, miattuk volt audit az oktatási központnál. Ugyanakkor a nagy felháborodást sem értem. Talán egyes emberek azt hiszik, hogy egy országos portálon megjelent pályázati kiírás, amely több ezer embernek kelti fel az érdeklődését, és reményeket ébreszt bizonyos előnyök megszerzése iránt, suttyomban, fú alatt terjedhet mint egy sunyi szellentés, ha valami nem egészen stimmelő összefüggésekre vagy összefüggéstelenségekre bukkan a magyarok gondolkodóbbik fele?
Van egy rossz hírem nem. Az internet legkülönbözőbb fórumain bukkan fel és nem pozitív visszajelzések miatt a pályázat és az iskola. A fórumozókat nem lehet lecsukni, még egyelőre legalábbis. Sok-sok ember hitetlenkedik, de nem mindenki teszi ezt oly módon szóvá, ahogyan én tettem.
(Ráadásul, ha az információim nem csalnak, a levelem írója még önkormányzati képviselő is. Bármilyen kistelepülésen, de az. Nos innentől kezdve tényleg nem értem. Ugyanakkor most lezártam a dolgot és nem foglalkozom a személlyel tovább és a céggel sem.)
A jelenség érdekel, és az továbbra is! Igen, tervben van néhány gazdasági etikáról szóló írás is.
Visszatérve. néhány éve az akkori munkám során kapcsolatba kerültem Regionális Operatív Programok Irányító Hatóságával. A Hatóság nagy hatalmú vezetője ugyan nem állt velünk szóba, csak a sajtón keresztül üzengetett, illetve hivatalos levelekben magyarázkodott. Sok kínos kérdés merült fel akkoriban is, volt aki elhitte, volt aki nem a magyarázatokat. Érdekes még a dologban, hogy akkor nagyon sokan felháborodtak a visszamenőleges jogszabály módosítás miatt, de senki sem sértődött meg, illetve igen, de addig nem fajult a dolog, hogy bárminemű hátrányt is kilátásba helyzet volna, ha nem hallgatok el. Tehát voltak kérdések, voltak válaszok és voltak utána változások is, de ez most nem ide tartozik. Pici módosítás, pici balhé, pici vihar egy még picibb biliben. Azóta már a visszamenőlegesség egyáltalán nem cikk, törvényi szintre emelkedett (szó szerint), mondhatnánk pestiesen.
Persze én vagyok a buta, minek ártom bele magam bármibe is. Tartom az önvizsgálatokat, mit kompenzálok ezzel, miért játszom La Macha lovagja lovának szerepét, mert nem tartom magam lovagnak, származásom alapján maximum Rocinante lehetek, az sem kutya, (hanem ló).