Helmut Schoeck Az irigység, avagy, a társadalomtudományok, úgymint szociológia, szociálpszichológia, kultúraantropológia, behatóan foglalkoztak az ellenséges társadalom elmélete, címmel írt egy nagyon remek könyvet, kiragadnék egy fejezetet, amit saját szavaimmal mondanék el, mivel nagyon hosszú a fejezet. Ezek a tudományok hála, már elismertek,. Mint új tudományágak, és igen behatóan foglalkoztak az ellenségesség (hostiliti) elméletével, sőt még külön munkákban is
Ha mégis idéznem kell, azt jelezni fogom.
A fejezet címe: Az ellenség elmélete. Közben néhány gondolatot beleveszek Balázs Zoltán: Modern hatalomelméletek című művéből is felhasználom, hogy teljes legyen a kép. Még újabb dolgozatokban is írtak, erről a jelenségről, anélkül, hogy, rákérdeztek volna mi az, ami az ellenségesség mögött rejlik.
Neil J. Semlesr 1963-ban, aki a fiatalabb szociológus nemzedékhez tatozott, egy átfogó dolgozatot írt, amiben a kollektív viselkedésről beszél, mint a csoportszerű viselkedés. Mint például a pánik, tömegviselkedés, pánik, csoportszerű viselkedés, felkelések, fanatikus szekták, etc. Elemzi az ez ellenségességet, nem foglakozik a rosszakarattal, az irigységgel. Még akkor, sem ha vizsgálja az „ellenséges érzelmi kitörést”. A társadalomtudósok újra és újra tárgyalják az ellenséges viselkedés, vagy a gyűlölködő viselkedést, amelynek a következménye, az észlelt fenyegetés, amely „valakinek a saját a saját tényleges gazdasági, szexuális, foglalkozásbeli vagy társadalmi helyzetére vonatkozik”.
Az e dolgokkal foglalkozó szerzők elismerik, hogy az ellenséges érzések alanya a vélt vagy valós a vélt vagy valós fenyegetést hamisan vagy túlzóan értékelik. Viszont ez bárhol a világban mindig a kissebségek ellen irányul, és azok az emberek teszik ezt, akik nem boldogulnak az életben, és a saját boldogtalanságukat túlzó módon másra hárítják, mert nem tudják feldolgozni, a saját életük sivárságát. (ez viszont egy másik téma, ami kifejtésre szorul).
Egy idézettel fejezem be a gondolatmenetet. ” De mindig abból indulnak ki, hogy csak akkor alakul ki ellenségeskedés, ha a szubjektum elképzeli saját reális pozíciójának reális veszélyeztetését”.